Breakout Ninja - Mobiljáték ajánló
Egy ninja láthatatlan, ha mégis látod, akkor az nem ninja.
Nincsen túlbonyolítva a mechanika, egyetlen ujjal lehet játszani, mégis olyan flow érzést nyújt, amitől úgy érezzük, valóban mi csinálunk minden menő ninja mozdulatot.
A mechanika olyan egyszerű, akár egy darab kő, de ez egyáltalán nem probléma. Amint meghalljuk a gongot, kis ninjánk elkezd futni, nekünk pedig a képernyőre kell „koppintanunk” – amikor látjuk a sárga/kék stb. fényeket – ahhoz, hogy a karakterünk ugorjon, vagy arcon rúgjon egy ellenfelet. A dolog annyival árnyaltabb, hogy pontosnak kell lenni, ha későn érintjük meg a képernyőt, akkor a shinobi akkorát perecel, hogy fel sem kel, és kezdhetjük elölről a pályát, ami megjegyzem, nem ismétli önmagát.
Az általunk irányított ninja elég változatos tempóban rohan, eleinte eléggé visszafogott, ami furcsa módon jobban zavar, mintha gyors lenne. Néha túl hamar tapadok egy ujjal a képernyőre, utána persze meg pont lekésem a dolgot és a ninja már túlfutott a fényes gömbön, aminek az a jutalma, hogy eltaknyol vagy leütik, vagy fennakad a szögesdróton.
Minél pontosabban „tapogatjuk” a képernyőt, annál gördülékenyebbé válik a tempó és a ninja mozdulatai. Ha aprót hibázunk, egyszerűen kiesünk a ritmusból, de ez még nem akkora hiba, viszont ha túl korán vagy túl későn cselekszünk, akkor mindenképpen vége annak a „run-nak”.
A jutalom semmiben sem tér el az átlagos ilyen auto-run játékokétól. Csillagokat kapunk attól függően, milyen messze sikerült elszaladnunk, és mennyire voltunk pontosak. Tehát nem csak a távolság a lényeg, hanem annak a módja is, miként jutottunk előre. Minél előbbre jutunk – minél ügyesebben – annál valószínűbb, hogy kapunk valamilyen rankot, mint például: a senshi és így tovább.
Aki tehát az egygombos akciójátékokat preferálja, némi kihívással és aranyos grafikával, annak a Breakout Ninja tökéletes lesz. El lehet vele tölteni az időt, amíg mondjuk az ember utazik vagy hivatalos ügyeit intézve várakozik…